Ajánlott olvasmánylista - Asatru.org.hu

A Magyar Ásatrú Közösség honlapja
Források, fordítások, hírek és tanulmányok.
ASATRU.ORG.HU
Tartalomhoz ugrás
Ajánlott olvasmánylista
Kezdő
A kezdő kategóriába tartozó lista célja az Ásatrú legalapvetőbb megértésének biztosítása. Az itt felsorolt művek adnak egy benyomást vallásunk lényegi elemeiről. Az említett elsődleges források ismerete elengedhetetlen: nélkülük nem lehet a megfelelő alapokat lefektetni. A mellettük felsorolt szakirodalom pedig olyan tömörített összefoglalókból állnak, amelyek szintén rövid betekintést nyújtanak - elegendőt az úton való elinduláshoz és a kezdeti ismerkedéshez.

  • Verses Edda
  • Próza Edda
A legfontosabb és legrészletesebb fennmaradt leírásai a szakrális énekeinknek. Az elérhető Verses- és Próza-Edda kiadásokat az ‘Eddák’ fül alatt találhatjátok meg, kommentárral együtt.
  • (Bernáth István:) Völsunga Saga
A Verses-Edda Sigurð-ciklusában is elmesélt történetcsoport prózai elmesélése.
  • Mathias Nordvig: Ásatrú for Beginners - A Modern Heathen’s Guide to the Ancient Northern Way
  • Voigt Vilmos: Óizlandi irodalom és kultúra
Alapvető, bevezető szintű akadémiai háttértudás az Eddák és a szagák történelmi környezetéről és irodalmi természetéről.



Középhaladó
A középhaladó lista a lefektetett alapok fokozatos elmélyítését segíti elő. Az itt felsorolt művek elérhető mennyiségben szélesítik ki a látókört, különösképp sok új tudást nyújtva a legendák és a szagavilág témájában, kiegyensúlyozva a mitikus tudást.

Magyarul elérhető szagák és prózai művek
    • (Bernáth István:) Egils Saga
      (Bernáth István:) Brennu-Njáls Saga
      (Bernáth István:) Három izlandi Saga
      (Bernáth István:) Vörös Eirík története
    • (Dunajcsik Mátyás:) Trollok Alkonya
    • (Veress Dávid:) Kristni Saga/A kereszténység története
    • (Veress Dávid:) Íslendingabók/Az izlandiak könyve
Noha nem minden középkori szagát tekintünk vallásunk részének, a nemzetségszagák (Íslendigasögur), óészaki szagák (Fornaldarsögur) és királyi szagák (Konungasögur) elengedhetetlen információkat tartalmaznak legendáinkról, vallásgyakorlatunkról és vallástörténetünkről.
  • Beowulf
A Beowulf annyiban kakukktojás, hogy nem az óészaki, hanem az óangol irodalom remekműve. Ugyanakkor az angolszász kultúra öröksége szintén vallási hagyományunk részét képezi és a Beowulf mind általános narratívájában, mind egyes jeleneteiben és témáiban jó példája az Eddákban és szagákban már megismerteknek.
  • Diana Paxson: Essential Asatru - Walking the Path of Norse Paganism
[goodreads]
  • Patricia Lafayllve: A Practical Heathen’s Guide to Asatru
  • Kveldulf Gundarsson: Our Troth
További bevezető természetű művek, Ásatrú-hivőktől - mindegyik kicsit másfajta szemszögből.
  • (Rory McTurk;) (A Blackwell Companion to) Old Norse-Icelandic Literature and Culture
  • Carol J. Clover-John Lindow: Old Norse-Icelandic Literature: A Critical Guide
Akadémiai jellegű bevezető szövegek a legfontosabb vallási művek mélyebb megértéséhez.
  • Douglas Price: Ancient Scandinavia - An Archaeological History from the First Humans to the Vikings
Egy átfogó írás a pogány korszak régészeti forrásainak megértéséhez és a történelmi kontextus komolyabb átlátásához.



Haladó
A haladó lista végtelen, hiszen sose lehet teljes tudásra szert tenni. Mindig van hova fejlődni, mindig van hova mélyíteni a már megszerzett tudásunk. Az itt felsoroltak csak fogódzkodóként szolgálnak, hogy építhessünk rájuk az egy egész életen át tartó utazásunk során. Céljuk az elmélyített tudásunk komolyabb, akadémiai szintű megerősítése, vagyis egy interdiszciplináris tudás elsajátítása. Noha nem írtuk le külön, de akkor is ajánljuk mindenkinek a minél nagyobb mennyiségű szakirodalom fogyasztását az összes itt felsorolt témában!

Szagák
A szagákkal való ismerkedés további elmélyítéséhez.


Szkáldika
A szkáldikus költészet a skandináv középkor egyedi jellemzője, amely egyben az ősi vallás egyik fő hordozója és védelmezője is volt évszázadokig. Igazából a kezdő és középhaladó tantervben már több szakirodalomban is említésre került, illetve sok szkáldikus vers magukban a szagákban maradtak fent, így itt már csak a felbecsülhetetlen értekű Skaldik Project-et említetjük meg.


Rúnák
Akármennyire is népszerűek ma, főleg ‘ezoterikus’ körökben, mégsem tudunk túl sokat a rúnák történelmi használatáról. Annyi biztos, hogy egyszerre töltötték be az írásrendszer szerepét és volt rituális-misztikus használatuk is. Az alábbi művek jó bevezetőt nyújtanak mindkettő megértéséhez.
  • Martin Findell: Runes
[goodreads]
  • Ralph Elliott: Runes - an introduction
  • Michael Barnes: Runes - A Handbook
  • Birgit Sawyer: The Viking-Age Rune-Stones - Custom and Commemoration in Early Medieval Scandinavia


Vizuális források
Az óészaki művészet beható ismerete sokkal fontosabb feladat, mint azt elsőre gondolnánk. Pogány időkben a szakrális tudás fő, ‘kőbe vésett’ hordozója nem az írásosság volt, hanem a kő- és fémművészet. Ennek megfelelően szinte az összes, egyenesen a kereszténység előtti korszakból származó forrásunk képi természetű, ezek pedig nagyban hozzájárulnak a később, a középkorban lejegyzett skandináv irodalom pogány elemeinek megértéséhez.
  • (James Dodd-Ellen Meijer:) Giving the Past a Future - Essays in Archaeology and Rock Art Studies
  • Peter Skoglund: Rock Art Through Time - Scanian Rock Carvings in the Bronze Age and Earliest Iron Age
  • Christopher Tilley: Thinking Through Images - Narrative, Rhythm, Embodiment and Landscape in the Nordic Bronze Age
  • Marit Gaimster: Vendel period bracteates on Gotland - on the significance of Germanic art
  • (Karl Hauck:) Die Goldbrakteaten der Völkerwanderungszeit - Ikonographischer Katalog 1-3
  • James Graham-Campbell: Viking Art
  • Jonas Lau Markusen: The Anatomy of Viking Art


Történelem és régészet
Mivel az érdeklődők egy jelentős része a viking tematikán keresztül jutott el az Ásatrúhoz, itt van még pár könyv a korszak mélyebb megismeréséhez.
  • Neil Price: The Viking Way - Magic and Mind in Late Iron Age Scandinavia
  • Eric Christiansen: Vikingek
  • Else Roesdahl: A vikingek

Történelmi krónikák, beszámolók
Nagyon sok izolált és tömör töredék maradt fenn a krónikákból az óészaki pogányságról Európa különböző pontjaiból. Ezek közül a legfontosabbakat mi is felsoroltuk. Az ilyen beszámolók elengedhetetlenek a torténelmi vallásgyakorlat és hiedelemvilág komplexitásának, illetve helyi változatainak megértéséhez.
  • Tacitus: Germánia; Évkönyvek
  • Béda: Angol egyháztörténet (Historia ecclesiastica gentis Anglorum)
  • Saxo Grammaticus: Gesta Danorum
  • Ibn-Fadlan: Beszámoló a ruszokról
  • Brémai Ádám: A hamburgi püspökség története (Gesta Hammaburgensis ecclesiae pontificum)
  • Paulus Diaconus: A longobárdok története
  • Rimbertus: Anscarius


Skandináv néphagyomány
Komoly viták szólnak arról, hogy mennyire tekinthetők az Ásatrú részének a későbbi néphagyományi történetek. Az biztos, hogy a pogányság animista szellemiségét sikeresen továbbörökítették, mégha sokszor a mitikus elképzelések komoly átalakuláson is mentek át (pl.: mást jelent egy troll a szagákban és a későbbi néphagyományban).
  • (Kvideland-Sehmsdorf:) Scandinavian Folk Belief and Legend
  • (Szabó Pál Barna:) Szőrös pisztráng - Izlandi regék és mondák
  • (Tiina Nunnally:) The Complete and Original Norwegian Folktales of Asbjornsen and Moe
  • (Timothy Tangherlini:) Danish Folktales, Legends & Other Stories
Filozófia
Többistenhitű pogánnyá válni nem csak azt jelenti, hogy egy helyett több entitás szerepel a mítoszainkban; ugyancsak nem merül ki annyiban, hogy egy helyett többhöz imádkozunk és áldozunk. A politeizmus egy teljesen új gondolatiságot és életmódot jelent, aminek teljes megértése komoly erőfeszítést igényel. Épp ezért a tudásunk filozófiai megalapozása is alapvető része kell, hogy legyen utunknak. Alább összeszedtem pár lehetséges kiindulópontot ennek megalapozásához.
  • Rudolf Otto: A szent
[moly] [angol pdf]
  • Mircea Eliade: A szent és a profán, Az örök visszatérés mítosza
Ajánljuk mindazoknak, akik eddig nem vallották magukat spirituálisnak vagy vallásosnak, és szeretnék megérteni annak mibenlétét, de azoknak is, akik még mélyebb kapcsolatot szeretnének kialakítani már meglévő vallásos-spirituális érzelmeikkel. Szinte elengedhetetlen művek a mitologikus gondolkodás- és életmód megértéséhez.
  • (Lányi András:) Környezet és etika - Szöveggyűjtemény
    Természet és szabadság - Humánökológiai olvasókönyv
A természet szakralitásába vetett hit nem csak a vallásgyakorlatunkat határozza meg, de gondolatiságunkat is át kell, hogy radikálisan formálja. A környezetünkhöz felé irányuló megfelelő tisztelet kialakítása komoly munkába kerül, így érdemes az érdeklődőnek az ökoetika diszciplínájával is megismerkednie. A fentebbi tanulmánykötetek részleteket tartalmaznak a legalapvetőbb művekből a témában.
  • Jan Assmann: The Price of Monotheism
Jan Assmann vallástudós az elmúlt évtizedben újra az előtérbe hozta az egyistenhit és többistenhit közötti definíciós ellentét kérdését. Míg több művét is ajánljuk elolvasásra a témában, ismerkedésként mindenképp ezzel érdemes kezdeni. Írásmódja többnyire könnyen érthető, így tökéletes kezdés lehet a többistenhit lényegének megértéséhez.
  • Cicero: Az istenek természete
[moly] [angol pdf]
  • II. Julianus császár himnuszai és levelei
A hagyományos, ókori görög-római filozófia politeista vallási környezetben született, ami ezáltal rá is nyomta a bélyegét a a legfontosabb filozófiai iskolák teológiájára. Míg egyesek úgy döntöttek, hogy vele szemben, addig mások többistenhitűként filozofáltak, utóbbiak pedig nekünk is segítségünkre lehetnek pogányságunk megértésében. Az itt felsorolt művek jó bevezetésként szolgálnak a témába.
  • Friedrich Nietzsche: A morál genealógiája
[moly] [angol pdf] [angol mp3] [angol bev]
  • Martin Heidegger: Költők - mi végre? (Rejtekutak szöveggyűjtemény)
A 19-21. századi ún. Kontinentális Filozófia egyik fő, alapvető törekvése azoknak a gondolkodásunkba vésett judeo-keresztény elképzeléseknek a megkérdőjelezése, amelyek még a mai poszt-keresztény korszakban is meghatározzák a gondolatiságunkat. Épp ezért ezek a filozófiai iskolák erőteljes eszközzé válhatnak abban, hogy autentikus módon érthessük meg a kereszténység-előtti spiritualitás mögött rejlő világképet is. Kezdésnek ajánlott Nietzsche és Heidegger műveit a kezünkbe venni, illetve ha netán azok elsőre túl nehéznek bizonyulnak, a hozzájuk kapcsolódó szakirodalommal foglalkozni.


Rokon mitológiák
Rengeteg mitológia létezik a világon és ma már szinte mindegyikhez hozzá lehet férni kisebb vagy nagyobb mértékben. Ezek azonban sokszor teljesen más gondolatiságot és világképet hordoznak magukban, így itt van egy kis segítség abban, hogy melyek hordoznak lényegi hasonlóságot az Ásatrúhoz.

  • Védák
A Védák - legfőképp a Rigvéda - és az Eddák közötti lényegi hasonlóságokra már a 18. században felfigyeltek a vallástudósok, hiszen a két szövegcsoport néha még neveket és mítoszokat is majdnem ugyanolyan formában tartalmaznak. Az indoeurópai elmélet szerint pedig rokon mitológiáknak is tekintendőek.
  • Cath Maighe Tuireadh
A középkorban lejegyzett ír legendák ugyancsak rokonságban állnak északi párjaikkal, amikben nem csak egyes mítoszok egyeznek meg, de az irodalmi eszközök és egyes teológiai elképzelések is visszacsengenek. Ez egyáltalán nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy az óészaki forrásokat lejegyző középkori izlandi értelmiség őseinek egy jelentős hányada a brit-szigetek kelta népességéből került ki. Az ír mítoszokban sok olyan helyzetre vagy szimbólumra lelünk, amelynek van skandináv verziója, de a hősi ciklusok is sokban hasonlítanak a szagáinkhoz.
  • Odüsszeia
Az indoeurópai elmélet szerint a korai, archaikus görög mitológia is rokon az Eddákhoz, ami nem egy meglepő kijelentés, hiszen a korai görög pogányság valóban megannyi hasonló gyakorlatot és hiedelmet vallott magának. Az Odüsszeia olyannyira megfelel a Hávamál szellemiségének, hogy érdemes akár az utóbbihoz kapcsolódó anekdota gyűjteményként is felfognunk. De ugyancsak ajánlott a görög tragédiákban is elmélyülni (pl. Oidipusz-trilógia), amelyek szintén megannyi óészaki témát visznek sajátosan görögös módon a színpadra.
  • Kalevala
A finn mitológia esetében újra egy rokonkultúráról beszélhetünk, amely évezredeken keresztül kapcsolatban volt a skandináv pogány légkörrel. Ennek megfeleloen a Kalevalában is megtalálunk sok óészaki toposzt, igaz, a finn sámánizmus egyedi ‘pszichedelikus’ költészetén keresztül.
  • Kortárs sintoizmus
Noha tudomásunk szerint semmilyen történelmi-kulturális kapcsolat se áll fennt, mégis az a tapasztalata sok Ásatrú-hívőnek, hogy a mitológiájában és szokásaiban annyira távoli sintoizmus mégis ugyanarra a gondolatiságra épul, mint a mi vallásunk. Épp ezért ajánlatos közelebbről is megismerkedni vele.
  • Magyar népmesék
Az európai néphagyományok egyes, fő toposzaikat (pl. erdei szellemek, a hős vándorútja) tekintetbe véve mind rokonok egymással, ebből kifolyólag pedig mindegyikkel érdemes megismerkedni. Különösképpen igaz ez a magyarra is, amely talán a legjobb segítség a Kárpát-medence szellemvilágának a megértéséhez.




További online platformok a források és a szakirodalom eléréséhez:

Gyerekkönyvek
Az alábbi gyerekeknek szánt, bevezető jellegű könyvek jó kezdésnek számíthatnak gyermekeinknek ahhoz, hogy elkezdjenek megismerkedni az Ásatrú körüli kultúrkör sajátosságaival.

  • Frank Schwieger: Odin és bandája. Viking mitológia újratöltve
  • Matt Ralphs: Skandináv mítoszok
  • Gilles Ragache: Vikingek. Mítoszok és legendák
  • Hauke Kock: A vikingek
Vissza a tartalomhoz