Az istenek
Az Ásatrú egy többistenhitű vallás. A közhiedelemmel ellentétben ez nem csak azt jelenti, hogy egy helyett több név szerepel a mítoszokban és az imáinkban - alapvető értékrendi és kultikus különbségről van szó. Mindegyik istenség más világnézetet testesít meg és más-más módon lehet velük kapcsolatba lépni; mind eltérő helyzetekben tudnak segítséget nyújtani és akár a hozzájuk kapcsolódó rítusok formái is változhatnak. A politeista egy olyan világban hisz, ahol nincs egy könnyen elérhető, “tökéletes igazság” - ehelyett többféle módja is lehet annak, hogy értékes és igaz életet éljünk. Egy jól működő közösség képes arra, hogy harmóniát teremtsen ezek között, kompromisszumok árán biztosítva a békét és nem lezuhanva a relativizmus szakadékába. A nyitottság az önkritikára és a másik elfogadására tehát nem jelenti önmagunk elhagyását: sokkal inkább a saját értékrendünk erősítését jelenti, miközben ugyanezt biztosítjuk a másik félnek is. Ennek biztosítása csakis őszinte, nyitott és tiszteletteljes kommunikáció révén lehétséges.
Erre még az isteneknek is a nehéz úton kellett rájönniük. Az Ásatrúban két istencsalád létezik: az Ászok (Æsir) és a Vánok (Vanir). Eredetileg a két csoportosulás külön élt és rossz szemmel nézett egymásra, ami végül atrocitást szült és háborúba torkollott. Egy idő után azonban ráébredtek a felek, hogy az ellenségeskedés csak gyengíti mindkét oldalt, ezért megalapították az istenek közötti szent békét. Ennek keretében "túszokat" is cseréltek, aminek fő célja az volt, hogy az új vendégek mindkét oldalon megtaníthassák a saját bölcsességükre a fogadó felet. A tárgyalást megpecsételvén végezetül egy tálba köptek mindnyájan, amiből létrejött Kvasir, aki rendelkezett az összes isten tudásával és életét annak szentelte, hogy a világot járja és tanítsa az embereket. A sok kalandozásban Kvasir meghalt ugyan, de később véréből megteremtették az Óðrærirt, a költészet mézsörét, ahonnan a mi költészetünk is származik. A szent béke megőrzése érdekében pedig naponta gyűlést (þing) ülnek a Világfa tövében az istenek, hogy minden döntést konszenzus által tudjanak elérni.
Az alábbi oldalon egy kis ízelítőt adunk ahhoz, hogy kik is a legfontosabb isteneink. Abba a hibába azonban semmiképp se essenek a kedves érdeklődők, hogy megpróbálják őket egy-egy tulajdonságra vagy eszenciára leredukálni. Az istenek mind komplex spirituális entitások, akiknek mítoszai és szimbólumai sokrétű értelmezésre adnak lehetőséget. Freyja nem csak a “szerelem istennője”, mégha lehet is hozzá ilyen kérdésekben fohászkodni; Þór pedig nem csak a “viharok megszemélyesítője”, mégha ő is a forrása azoknak - és a félreértések listáját még sokáig folytathatnánk. A következőkben a Próza-Eddából (Bernáth István fordításában) emeltünk ki idézeteket, ha pedig kedvet kaptatok az istenek komolyabb megismeréséhez, azt ajánljuk, hogy ismerkedjetek meg a mítoszaikkal, kutassatok szakirodalom után és legfőképp kezdjetek el élő kapcsolatot teremteni velük. Ez már csak azért is ajánlott, mert még rengeteg kevésbé ismert és/vagy lokális isten is van, akivel megismerkedhetünk a különböző források által.
Baldur |
 |
“Ódin második fiát Baldurnek hívják, és őróla csak csupa jót lehet mondani. Ő a legjobb az istenek közt, dicsérik is mindnyájan. Olyan szép és külseje olyan tetszetős, szinte sugárzó, és szempillájának színe a legfehérebb füvekével vetekszik. Ebből fogalmat alkothatsz magadnak mind a hajáról, mind a termetéről. Ő a legbölcsebb, legszelídebb az Ászok között, és az, aki legszebben tud beszélni. Ebből fakadóan azonban olyan a természete, hogy döntéseit nem tudják végrehajtani. Baldur az égbolton lakik, Breiðablikben.” |
Óðin |
 |
“Az Ászok közt legfőbb és legrégibb isten Óðin. Minden dolgot ő irányít, a többi isten pedig, bármily hatalmas legyen is, engedelmeskedik neki, mint apjának a gyermek. [...] Óðint Mindenek Atyjának hívják, merthogy ő az apja az összes istennek. De hívják a Csatázók Atyjának is, mert mindenki, aki csatában esik el, az ő fogadott fia, akiket a Valhöllbe és a Vingólfba fogadnak be, mint hősöket. Hívják még Bitóistennek, Fogoly-szabadítónak és Tolvajistennek is - de számtalan más névvel is illette magamagát. [...]” |
Þór |
 |
“Köztük a legfőbbnek neve Þór, másképpen Ász-Þór vagy Szekeres Þór. Az istenek és az emberek közt ő a legerősebb. Az ő országa Þrúðvangban van, a várát pedig Bilskirnirnek hívják. [...] Van Thórnak két kecskebakja: Fogcsikorgó és Fogvigyorgó, meg egy úti szekere, melyet a két bak húz. Ezért is hívják Szekeres Þórnak. Ezenkívül van még három nagy értékű eszköze. Az egyik a kalapácsa, Mjöllnir. A déróriások és a hegyóriások már jól tudják, mi történik, ha ezzel lesújt. [...]” |
Freyja |
 |
“Freyja pedig a legpompásabb az istennők között. Ő azon a helyen lakik az égen, melyet Fólkvangnak hívnak, innen lovagol ki a csatába, és az elesettek fele része az övé, másik fele Óðiné. [...] Freyja csarnokát Tágastérnek hívják, de hatalmas is és gyönyörű. Ha útra kel, két macska által vont szekerén utazik. Ő az, aki leginkább hajlik férfiak kérésére, és megtisztelő módon az ő neve alapján hívják a nemes asszonyokat frúrnak. Igen kedveli a szerelmes verseket. Szerelmi ügyekben üdvös dolog hozzá fohászkodni.” |
Njörð |
 |
“A harmadik Ászt Njörðnek hívják, és az égnek a Nóatún nevű helyén lakik. Ő igazgatja a szelek mozgását, de ő csitítja le a tengereket és lohasztja le a tüzeket is. Őt hívják segítségül a hajósok és a vadászok-halászok. Ő olyan gazdag és vagyonos, hogy aki hozzá fohászkodik, birtokot és kincseket kaphat tőle. Ugyan nem az Ászok nemzetségéből származik, Vánföldön nőtt fel, de utóbb a Vánok túszként átadták az Ász isteneknek a Hænir nevű Ászért cserébe. Ő lett az Ászok és a Vánok közti egyezség záloga.” |
Freyr |
 |
“Frey az Ászok közt a legpompásabb. Ő igazgatja az esőt és a napfényt, ezáltal a föld terméseit, ezért célszerű hozzája fordulni jó termésért és békességért. Az egyes emberek gazdagsága is rajta múlik. [...] Roppantul furcsállom, hogy egy ilyen nemzetségfő, mint Frey, átengedi másnak a kardját, ha nincs neki még egy ugyanolyan jó kardja. [...] Nem sokat számított ez, mikor Beljivel került szembe. Őt akár puszta kézzel is megölte volna. De lehet, hogy később Frey hiányolni fogja a kardját, amikor majd Múspel fiai háborúzva rájuk törnek.” |
Heimdall |
 |
“Egy másik Ász istent Heimdallnak hívnak. Nagy termetű és szentséges isten ő, és hívják a Fehér Ásznak is. Kilenc lány szülte a világra, kilenc nővér. [...] Heimdall az Ég-ormon lakik a Bifröst híd lábánál. Ő az istenek őre, ott tanyázik az ég alján, és vigyázza, nehogy a hídon átjussanak a hegyóriások. Még a madaraknál is kevesebbet alszik. Szemével éjjel és nappal is száz mérföldnyire ellát. Fülével meghallja, ahogy nő a fű vagy a birkák gyapja, és minden egyebet, ami ennél hangosabb. Van egy kürtje, a Böhömkürt, és ennek hangját az egész világon meghallani.” |
Bragi |
 |
“Egy további Ász istennek Bragi a neve. Nevezetes a bölcsességéről, de leginkább az ékesszóló és választékos beszédéről. Kiváltképp híres költői képességéről, ezért a költészetet bragnak is nevezik, sőt brag-férfinak vagy brag-nőnek hívják azt, aki ékesszólásban elöl jár a férfiak vagy a nők között. ” |
Frigg |
 |
“Frigg a legelőkelőbb [istennő]. Ő a Fensalir nevű csodálatos csarnokban lakik. [...] Ő tudja előre az emberek sorsát, de senkinek nem mondja el. [...] Frigg megeskette a tüzet és a vizet, a vasat és minden fémet, a köveket és a földet, a fákat a kórságokat, az állatokat és a madarakat, a mérgeket és a kígyókat, hogy nem lesznek Baldur ártalmára. [...] [De] nagy gazságokat vitt végbe Loki. Először kieszközölte, hogy Baldurt megöljék, majd pedig megakadályozta, hogy a Helből kiváltsák.” |
Hel |
 |
“Helt lehajította [Óðin] Niflheimbe, és kilenc világ urává tette, hogy mindenkinek szállást tudjon nyújtani, akiket hozzá küldenek, a betegségben és öregségben elhunytakat. Ugyanott van neki magának nagy háza is, irdatlan magas kerítéssel és hatalmas kapuval. [...] Bőre félig kék, félig emberi bőr színe. Erről könnyen felismerszik. A természete inkább komor és vad.” |
Týr |
 |
“Ő a legbátrabb, a legvitézebb, a csatákban leginkább ő vívja ki a győzelmet. A vitézkedő embereknek legtanácsosabbb őhozzá fohászkodniuk. A mondás is úgy tartja, hogy akiben Týr-vitézség lakik, felülmúl mindenkit, és nem riad vissza semmitől. De olyan okos is, hogy az okos emberre azt mondják, Týr bölcsessége lakik benne. Jól példázza bátorságát, hogy amikor az Ászoknak sikerült rávenniük Fenrir farkast, hagyja magát lekötözni a Gleipnir nevű béklyóval, a farkas csak akkor hitte el hogy egy idő múlva szabadon engedik, ha ennek zálogául Týr az ő szájába helyezi a kezét. [...] Týr azóta félkezű, és nem jeleskedik az emberek közti béke szorgalmazásában.” |
Loki |
 |
“Van még valaki, akit az Ász istenek közé számítanak, bár egyesek inkább az istenek ócsárlójának, rászedésük kieszelőjének és az istenek szégyenének mondják. Az ő neve Loki vagy Loftur, és Fárbauti óriás fia. [...] Loki kinézete szép és megnyerő, de természete gonosz és rendkívül állhatatlan. Mindenkinél ravaszabb és minden tekintetben fortélyosabb. Többször sodorta az Ászokat veszedelmekbe, de csavaros eszével gyakran ki is mentette őket onnan.” |